A Karma - Ok és okozat

Készült: 2012. 05. 07.

A karma - a négy gondolat közül a harmadik - az ok és okozati összefüggés témáját tárgyalja. Egy bizonyos cselekedet egy bizonyos eredményhez vezet. Egy pozitív cselekedet egy pozitív természetű eredményhez vezet, tehát boldogság és öröm tapasztalásához. Egy káros cselekedet viszont elkerülhetetlenül egy fájdalmas eredményt hoz, tehát szenvedést okoz.

Ez elkerülhetetlenül történik, mivel az eredmény mindig az ok természetének felel meg. Ha például elültetünk egy magot, belőle egy bizonyos növény sarjad, egy rizsmagból például egy rizsnövény, és nem valami más. Ezért hangsúlyoztam már az előbb is, hogy ebből

a szempontból mennyire fontos nagyon ébernek lenni és megtenni minden lehetségest, hogy nagy vagy kis mértékben a pozitív viselkedést erősítsük.

A tudatunkban uralkodó tendenciák érnek majd először. Ha tehát olyan tendenciák vannak a tudatunkban, melyeket negatív viselkedési módok alakítottak ki, és ezek az uralkodóak, akkor először ezeket tapasztaljuk, és ezek fogják életünket meghatározni. Ekkor szenvedést tapasztalunk és boldogtalanok leszünk. Ez ismét azt fokozza majd, hogy életünkben nehezen fogunk boldogulni és problémáink tovább növekednek.

Ha másrészről viszont a pozitív,a hasznos életvitelünket erősítjük, és gondoskodunk arról, hogy életünkben ezek kerüljenek túlsúlyba, akkor a boldogság és öröm az életünkben növekedni fog és uralkodó lesz. Ez ismét azt a képességünket segíti elő, hogy tovább erősítsük a pozitív viselkedésformákat.

Sok kis dolog összegyűlik, és ezért egy látszólag kis pozitív cselekedetet sem szabad elhanyagolni, s mindig  erőnkhöz mérten kell igyekeznünk.

Ezt a négy gondolatot nem "találta ki" senki, sem én, sem egy másik láma. Nem valami kitalált dolog a ti megtévesztésetekre. Ezek hitelesek és teljesen igazak; Sákjamuni Buddha tanította ezeket. Buddha mindentudó bölcsességéből adta ezeket a tanításokat, szerető jóságából és tudásából. Mindenkinek erős elhomályosulásai vannak a tudatban, holott a fő zavaró érzelmek a kötődés, a harag és a nemtudás.

Ezekből számos további zavaró érzelem keletkezik a tudatunkban. Ezek befolyásolják a cselekedeteinket, és így sok negatív tevékenységhez vezetnek. Jelenlegi helyzetünk az, hogy a tudatunkban levő zavaró érzelmek az uralkodóak, és testi, szóbeli és tudati tevékenységhez vezetnek, ami által karmát halmozunk fel. Általánosságban szólva számos negatív cselekedet létezik, de ezeket bizonyos kategóriákba soroljuk: három a testünkkel kapcsolatos, négy a beszédünkkel, és további három a tudatunkkal. A három negatív cselekedet, melyet a testünkkel hajtunk végre: az ölés, a lopás és a szexuális visszaélés. Négy a beszédé: a hazugság, a rágalmazás, a durva szavak használata és az értelmetlen beszéd.

A tudatnál rosszindulatról, kapzsiságról és téves nézetekről beszélünk. A tíz negatív cselekedetet mindenképpen el kell kerülnünk, és mindig az ellentétét kellene cselekednünk, mégpedig a tíz pozitív cselekedetet.

Az öt rendkívül káros viselkedési mód

Van még egy további fajtája a negatív cselekedeteknek, mely sokkal károsabb, mint az eddig felsoroltak. Ez az "öt rendkívül káros viselkedési mód":

1. a saját apát megölni

2. a saját anyát megölni

3. meggyilkolni egy Arhátot ( a hiinayana ösvényén megszabadulást elért gyakorló)

4. egy Buddhát vagy valakit, aki Buddhát képviseli, mint a saját tanítónkat, testileg bántalmazni; ez vonatkozik a Buddha-ábrázolások tudatos tönkretételére is;

5. viszályt szítani a Szangában.

Ezen öt cselekedet valamelyikének is a végrehajtása sok negatív karma felhalmozódását eredményezi. Ez sokkal negatívabb, mint a fentebb felsorolt tíz negatív cselekedet. Ezeknek a cselekedeteknek az eredménye különösen gyorsan érik meg, mégpedig közvetlenül a halál után, egy köztes periódus nélkül. Az ember e cselekedetek eredményeképpen közvetlenül egy paranoiaállapotban találja magát. Azért nevezik ezeket a cselekedeteket így, mivel ez szó szerinti fordításban így hangzik: "az öt cselekedet, melyeknél nincsen köztes lét". A "köztes lét" itt az eredmény megéréséig tartó időszakot jelenti.

Van további öt cselekedet, ami nagyon hasonló ehhez az öthöz:

1. lerombolni egy sztúpát

2. egy "hétköznapi" bodhiszattvát - aki még nem érte el a közvetlen felismerés egyik szintjét sem - megölni

3. az ember saját szellemi tanítóját, lámáját megölni

4. nemi kapcsolat egy megvalósított Arhattal

5. a Három Drágakövet - Buddhát, Dharmát, Szangát - meglopni, például lopáson keresztül visszavenni egy, a Három Drágakőhöz tett felajánlást.

Sokféle mód van a karma működésének e1magyarázására, és különféle cselekedettípusokat lehet megkülönböztetni. Mégis ez itt a negatív cselekedetek csoportosításának legmegszokottabb módja: a tíz negatív, az öt rendkívül negatív, és öt olyan, melyek a legközelebb állnak ezekhez.

Általában véve a negatív cselekedeteknek egyetlen pozitív tulajdonságuk sincs; egyszerűen csak károsak. Buddha egyszer mégis azt mondta, hogy kijelenthetjük: "Van a negatív cselekedeteknek egy jó tulajdonsága, mégpedig az, hogy

a belőlük származó negativitás újra megtisztítható." Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy káros tettnek önmagában van egy jó tulajdonsága, hanem ez csak egy mód annak

a kifejezésére, hogy a negativitás újra meg lehet tisztítani.

Ez a megtisztítás az úgynevezett "Négy Erő" alkalmazásán keresztül lehetséges. Itt mégis különbséget kell tennünk. Úgy tűnik, az általános nézet az, hogy vannak bizonyos cselekedetek, ahol- a "Négy Erő" alkalmazásának ellenére - rendkívül nehéz bizonyos negatív tettekből származó tendenciákat eltávolítani. Itt az előbb leírt öt rendkívül káros tettről van szó. Egy további kivétel, aminél különösen nehéz a tudatban levő benyomásokkal dolgozni, amikor az embernek semmi bizalma sincs a Három Drágakőben, és téves nézetekhez ragaszkodik.

Forrás: Csecsu Rinpocse: A négy gondolat

A karma - a négy gondolat közül a harmadik - az ok és okozati összefüggés témáját tárgyalja. Egy bizonyos cselekedet egy bizonyos eredményhez vezet. Egy pozitív cselekedet egy pozitív természetű eredményhez vezet, tehát boldogság és öröm tapasztalásához. Egy káros cselekedet viszont elkerülhetetlenül egy fájdalmas eredményt hoz, tehát szenvedést okoz.


Ez elkerülhetetlenül történik, mivel az eredmény mindig az ok természetének felel meg. Ha például elültetünk egy magot, belőle egy bizonyos növény sarjad, egy rizsmagból például egy rizsnövény, és nem valami más. Ezért hangsúlyoztam már az előbb is, hogy ebből

a szempontból mennyire fontos nagyon ébernek lenni és megtenni minden lehetségest, hogy nagy vagy kis mértékben a pozitív viselkedést erősítsük.

 

A tudatunkban uralkodó tendenciák érnek majd először. Ha tehát olyan tendenciák vannak a tudatunkban, melyeket negatív viselkedési módok alakítottak ki, és ezek az uralkodóak, akkor először ezeket tapasztaljuk, és ezek fogják életünket meghatározni. Ekkor szenvedést tapasztalunk és boldogtalanok leszünk. Ez ismét azt fokozza majd, hogy életünkben nehezen fogunk boldogulni és problémáink tovább növekednek.

 

Ha másrészről viszont a pozitív,a hasznos életvitelünket erősítjük, és gondoskodunk arról, hogy életünkben ezek kerüljenek túlsúlyba, akkor a boldogság és öröm az életünkben növekedni fog és uralkodó lesz. Ez ismét azt a képességünket segíti elő, hogy tovább erősítsük a pozitív viselkedésformákat.

 

Sok kis dolog összegyűlik, és ezért egy látszólag kis pozitív cselekedetet sem szabad elhanyagolni, s mindig erőnkhöz mérten kell igyekeznünk.

 

Ezt a négy gondolatot nem "találta ki" senki, sem én, sem egy másik láma. Nem valami kitalált dolog a ti megtévesztésetekre. Ezek hitelesek és teljesen igazak; Sákjamuni Buddha tanította ezeket. Buddha mindentudó bölcsességéből adta ezeket a tanításokat, szerető jóságából és tudásából. Mindenkinek erős elhomályosulásai vannak a tudatban, holott a fő zavaró érzelmek a kötődés, a harag és a nemtudás. 

 

Ezekből számos további zavaró érzelem keletkezik a tudatunkban. Ezek befolyásolják a cselekedeteinket, és így sok negatív tevékenységhez vezetnek. Jelenlegi helyzetünk az, hogy a tudatunkban levő zavaró érzelmek az uralkodóak, és testi, szóbeli és tudati tevékenységhez vezetnek, ami által karmát halmozunk fel. Általánosságban szólva számos negatív cselekedet létezik, de ezeket bizonyos kategóriákba soroljuk: három a testünkkel kapcsolatos, négy a beszédünkkel, és további három a tudatunkkal. A három negatív cselekedet, melyet a testünkkel hajtunk végre: az ölés, a lopás és a szexuális visszaélés. Négy a beszédé: a hazugság, a rágalmazás, a durva szavak használata és az értelmetlen beszéd.

 

A tudatnál rosszindulatról, kapzsiságról és téves nézetekről beszélünk. A tíz negatív cselekedetet mindenképpen el kell kerülnünk, és mindig az ellentétét kellene cselekednünk, mégpedig a tíz pozitív cselekedetet.

 

Az öt rendkívül káros viselkedési mód

 

Van még egy további fajtája a negatív cselekedeteknek, mely sokkal károsabb, mint az eddig felsoroltak. Ez az "öt rendkívül káros viselkedési mód":

 

1.   a saját apát megölni

2.   a saját anyát megölni

3.   meggyilkolni egy Arhátot

4.   egy Buddhát vagy valakit, aki Buddhát képviseli, mint a saját tanítónkat, testileg bántalmazni; ez vonatkozik a Buddha-ábrázolások tudatos tönkretételére is;

5.   viszályt szítani a Szangában.

 

Ezen öt cselekedet valamelyikének is a végrehajtása sok negatív karma felhalmozódását eredményezi. Ez sokkal negatívabb, mint a fentebb felsorolt tíz negatív cselekedet. Ezeknek a cselekedeteknek az eredménye különösen gyorsan érik meg, mégpedig közvetlenül a halál után, egy köztes periódus nélkül. Az ember e cselekedetek eredményeképpen közvetlenül egy paranoiaállapotban találja magát. Azért nevezik ezeket a cselekedeteket így, mivel ez szó szerinti fordításban így hangzik: "az öt cselekedet, melyeknél nincsen köztes lét". A "köztes lét" itt az eredmény megéréséig tartó időszakot jelenti.

 

Van további öt cselekedet, ami nagyon hasonló ehhez az öthöz:

1.  lerombolni egy sztúpát

2.  egy "hétköznapi" bodhiszattvát - aki még nem érte el a közvetlen felismerés egyik szintjét sem - megölni

3.  az ember saját szellemi tanítóját, lámáját megölni

4.  nemi közösülés egy megvalósított Arhattal

5.  a Három Drágakövet - Buddhát, Dharmát, Szangát - meglopni, például lopáson keresztül visszavenni egy, a Három Drágakőhöz tett felajánlást.

 

Sokféle mód van a karma működésének e1magyarázására, és különféle cselekedettípusokat lehet megkülönböztetni. Mégis ez itt a negatív cselekedetek csoportosításának legmegszokottabb módja: a tíz negatív, az öt rendkívül negatív, és öt olyan, melyek a legközelebb állnak ezekhez.

 

Általában véve a negatív cselekedeteknek egyetlen pozitív tulajdonságuk sincs; egyszerűen csak károsak. Buddha egyszer mégis azt mondta, hogy kijelenthetjük: "Van a negatív cselekedeteknek egy jó tulajdonsága, mégpedig az, hogy

a belőlük származó negativitás újra megtisztítható." Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy káros tettnek önmagában van egy jó tulajdonsága, hanem ez csak egy mód annak

a kifejezésére, hogy a negativitás újra meg lehet tisztítani.

 

Ez a megtisztítás az úgynevezett "Négy Erő" alkalmazásán keresztül lehetséges. Itt mégis különbséget kell tennünk. Úgy tűnik, az általános nézet az, hogy vannak bizonyos cselekedetek, ahol- a "Négy Erő" alka1mazásának ellenére - rendkívül nehéz bizonyos negatív tettekből származó tendenciákat eltávolítani. Itt az előbb leírt öt rendkívül káros tettről van szó. Egy további kivétel, aminél különösen nehéz a tudatban levő benyomásokkal dolgozni, amikor az embernek semmi bizalma sincs a Három Drágakőben, és téves nézetekhez ragaszkodik.