A buddhista menedékről

Készült: 2012. 09. 26.

Menedék
(Forrás: Buddhizmus Ma, II. szám, Karola Schneider: Buddhista menedék)

 

A, Mit jelent a menedékvétel fogalma? Mit jelent a menedék hétköznapi szinten?

- Valójában egyfajta értékrend, hogy mi az, amit fontosnak tartunk, amibe több energiát teszünk.

- Mindannyian nap mint nap - sokszor anélkül, hogy tudatában lennénk - menedéket veszünk a legkülönbözőbb dolgokban, melyektől a boldogságunkat várjuk, vagy amire úgy érezzük, támaszkodhatunk (pl. pénz, nagy autó, barátság, párkapcsolat, egészség, munka, karrier, zene, család, fiatalság, különböző függőségek, elképzelések, érzések, a fizikai testünk stb.).


DE: Noha mindenki boldog szeretne lenni és el akarja kerülni a szenvedést (ez önmagában nem is lenne baj), az viszont nem mindegy, hogy hol keressük a boldogságot!

- Minden, ami feltételekhez kötött (ld. a fent említett dolgok), mulandó (még a legboldogabb párkapcsolat is elmúlik legkésőbb a halállal! → „Az utolsó ingnek nincs zsebe.” Láma Ole Nydahl).

 

A buddhisták ott keresik a boldogságot, ahol az van.” (Lopön Csecsu rinpocse?)

B, A buddhista menedék:

Szintjei:

  1. Külső

  2. Belső

  3. Titkos

  4. Abszolút


1. Külső szint – a három drágakő (Buddha, Dharma, Szangha)

Valamennyi buddhista hagyományban fellelhető.

a, Buddha: A történelmi (Sakjamuni) Buddha (i.e. 563-483) azt kereste, ami mentes a feltételektől (vagyis mindig és mindehol jelen van, soha nem veszítjük el): „a tudat igaz természete” → megvilágosodás.
Fontos!!! Itt elsősorban nem a történelmi Buddhában, hanem a buddhaállapotban, mint célban veszünk menedéket, amit el szeretnénk érni (ennek az alapja az a buddhatermészet, amivel mindenki rendelkezik, akár tudja ezt, akár nem).

b, Dharma (= buddhista tanítások): az út, ami elvezet a célhoz. Buddha a hagyomány szerint 84 000 tanítást adott, azonban nincs szükségünk valamennyire (gyógyszertár-hasonlat).

c, Szangha: a gyakorlók közössége

1. Nemes/megvalósított szangha (bódhiszattvák)

2. Hétköznapi szangha (azok a gyakorlók, akik noha nem rendelkeznek megvalósítással, nap mint nap találkozunk velük): megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, képesek vagyunk segíteni, inspirálni egymást az úton.


2. Belső szint – a három gyökér (Láma, jidam, védelmező)

Speciális, csak a Gyémánt-Úton alkalmazzuk.

A láma az áldás, a jidamok (Buddha-aspektusok) a képességek, a védelmezők az aktivitás gyökerei. Mind az áldás, mind a módszerek, mind pedig a védelem a tanítótól származik!

a, Áldás: a nyitottságunkon és a tanító áldásán keresztül megpillantjuk tudatunk valós természetét, ami mindig is ott volt (ilyen értelemben tehát a tanító nem tesz hozzá semmit). Ezt tapasztalhatjuk akkor, amikor pl. a tanító megérinti a fejünket.

b, Jidam (tib.): „ji”=tudat, „dam”=kötés. A Buddha-aspektusok (meditáció eszközök; pl. Szerető Szemek, Gyémánt Tudat stb.) összekapcsolják tudatunk hétköznapi aspektusát annak megvilágosodott lényegével. A tanítótól elválaszthatatlanok, vagyis a különböző jidamgyakorlatok során valójában a tanító az, aki az adott jidam formájában megjelenik!

c, Védelmezők: „haragos”, erőteljes megjelenésűek. Vonalunk fő védelemzője Fekete köpeny (szkt. Mahakala; tib. Bernakcsen). Jelentése: Elhárítja a gyakorló útjából az akadályokat (amit karmikusan ő maga ültetett el), továbbá olyan helyzetek elé állítja, amiből a maximálisat képes tanulni (A Mahakala invokáció során lényegében ezt kérjük).


3. Titkos szint: A menedék lényege a láma.

 
Miért titkos?

Mert az, hogy a menedék lényege a láma nem egyértelmű. Ennek megértése feltételez bizonyos fokú tapasztalatot (vagyis gyakorlás nélkül soha nem fogjuk megérteni).


Mit jelent valójában?

A tanító önmagában egyesíti a menedék külső és belső szintjét, vagyis a láma tudata a Buddha, beszéde a Dharma, teste pedig a Szangha és magában egyesíti az áldást, a módszereket és a védelmet. Ezért van az, hogy a guru jóga meditációnak központi szerepe van.

Ezen a szinten végül megértjük, hogy a láma tudata és a mi tudatunk egy.


4. Abszolút szint: Maga a tudatunk a menedék.


A tudat az egyetlen, amire támaszkodhatunk:
olyan mint a tér, ami mindig és mindenhol jelen van, nincsenek határai, nincsen színe, szaga, súlya, formája, soha nem született, ezért soha nem halhat meg, soha nem hozták létre, ezért soha nem eshet szét, félelemnélküli, örömteli és aktívan együttérző.